A webquestről

A webquest kooperatív, aktív tanulást segítő technika, amely folyamatában a szakértői mozaik és a szerepjáték egyes elemeit ötvözi, jellemzően online tanulási környezetben. Lényege, hogy a tanulók olyan információkkal dolgoznak, amelyek az internetről származnak. A modellt mintegy 20 éve dolgozták ki az Egyesült Államokban, és hamarosan pedagógusok tízezrei alkalmazták eredményesen, számos más országban is. Mára léteznek kevert környezetben megvalósuló webquestek is.

Webquest tevékenységeket jelenthet például: kereshető adatbázis készítése (a tanulók által megállapított kategóriák alapján); a fizikai térnek megfelelő mikrovilág létrehozása; interaktív történet végigjátszása; esettanulmány rekonstruálása; állásfoglalást vagy elemzést tartalmazó dokumentum (például: szakértői jelentés, összefoglaló, projekt jelentés, környezettanulmány) elkészítése és megvitatása; infografika készítése és megvitatása; wiki vagy mini-blog, esetleg podcast készítése; képzelt személy online meginterjúvolása.

A webquesteknek alapvetően két fajtája létezik:

  1. A rövid webquestek célja a tudásszerzés és értelmezés, amelynek során a tanuló viszonylag gyorsan, nagy mennyiségű információt dolgoz fel és értelmez, általában 1-3 tanítási óra alatt.
  2. A hosszú webquestek a tudás elmélyítését célozzák: a tanulók értelmeznek, elemeznek és valamilyen módon átalakítanak egy nagyobb tudáshalmazt úgy, hogy ennek eredményeként valamilyen konkrét alkotást hoznak létre, amelyre a társaik reflektálnak (akár online, akár offline környezetben). A hosszú webquestek egy-egy hétig, de akár egy-egy hónapig is tarthatnak.

A webquest tervezésekor nyilvánvaló célunk a hatékony időgazdálkodás. Okosan akarjuk a tanulók idejét kihasználni, nem szeretnénk, hogy céltalanul keresgéljenek az interneten – ezért érdemes a tervezési kereteket szigorúan betartani.

  1. Bevezetés: a helyzet vázolása, alapvető információk biztosítása, játékszabályok ismertetése.
  2. Feladat bevezetése: legyen megoldható, de jelentsen kihívást is.
  3. Információforrások kiválasztása: ezek lehetnek internetes oldalak, de akár szakértők e-mail címei, vagy videókonferencia linkek, esetleg online adatbázisok, elektronikus könyvek. Ezeket a forrásokat a tanulók készen (linkek formájában) megkapják, így nem kell az interneten barangolniuk, és nem a keresgélésre megy el az értékes idő. Egyúttal a pedagógusnak lehetősége van a tartalmak ellenőrzésére (hiteles források, életkori sajátságoknak megfelelő tartalmak).
  4. Folyamat leírása: megfelelően átlátható egységekre lebontva, esetleg szerepekhez társítva.
  5. Útmutatás: mit várunk produktumként, hogyan dolgozzák fel az információt a tanulók, milyen időkeretek állnak rendelkezésre, milyen formátumban várjuk a munka eredményét, és milyen szempontok szerint (és hogyan) fogjuk értékelni. Ezen a ponton érdemes lehet egy-egy már elkészült munkát is megmutatni (például az e-portfólió, vagy bármilyen más elektronikus dokumentum hasznos lehet) – a tanulók munkáját az is segíti, ha ezekhez a mintákhoz munka közben bármikor hozzáférnek, és ezekhez képest értékelik és szervezik (vagy tervezik újra) addigi munkájukat.
  6. Értékelés: reflexiók a munkafolyamatra,valamint az eredményekre. Érdemes előre kidolgozni a szempontsort, esetleg eleve értékelési hálóval dolgozni.

A webquestek leggyakrabban csoportos tevékenységek, noha elképzelhető olyan egyéni megoldás is, amely például magántanulók vagy távoktatás esetén is alkalmazható. (Ilyenkor nyilván másféle instrukciós környezetet kell tervezni, és az is magától értetődő, hogy a csoportmunka számos előnye elveszik ebben az esetben – például a társak kritikus reflexiói, az értékelés, vagy az együttműködéssel és a munkamegosztással kapcsolatos készségek fejlődése). A szerepjátékként megvalósuló webquestek motivációs ereje lényegesen nagyobb, emellett ezek a differenciálásra is kiváló pedagógiai eszközök. Egyúttal a tanári ellenőrzésnek is más kereteket adhatnak (például: kitalált szereplőnek kell e-mailben megküldeni az eredményeket, vagy összegzést írni a csoportmunkáról, stb.).

A legtöbb webquestnek komplex, interdiszciplináris jellege van, hiszen a problémaalapú tanulás jellegénél fogva ritkán közelíthető meg egyetlen tudományterület szemszögéből. Érdemes konkrét határokat húzni (mi az, amit adott tantárgy keretein belül most vizsgálni fogunk), ugyanakkor a kitekintés lehetőségét meghagyni. Az interdiszciplinaritás lehetőséget nyújt az alulteljesítő, vagy addig az adott tantárgy iránt motiválatlan tanulók bevonására is.

Az, hogy a gondolkodási folyamat eredménye visszakerül az online környezetbe, több célt is szolgálhat: megfogható eredményeket hoz; felkészít a modern technika alkalmazására; közönséget teremt az alkotásoknak (ahol azok többször, bármikor visszanézhető); számos visszacsatolásra (hiszen a produktumok megvitathatók, kommentelhetők), és agy esetleges kiegészítésre, javításra és fejlesztésre is lehetőséget teremt.

A webquest technikát gyakran alkalmazzák a felfedeztető tanulás módszereként, és különösen alkalmas nyitott felfedeztető tanulás segítésére, és differenciálásra.

Az értékelésben vegyük figyelembe, hogy milyen pedagógiai célokkal alkottuk meg a feladatot, és elsősorban melyek azok a gondolati műveletek és egyéb készségek, amelyeket a feladat alkalmazása során fejleszteni kívántunk a tanulókban.

A szakirodalom szerint a webquestek az alábbi gondolkodási készségeket fejlesztik (Bernie Dodge, 1995, Marzano, 1992 modellje alapján):

1. összehasonlítás Hasonlóságok és különbségek feltárása és kifejezése (megfogalmazása).
2. osztályozás Meghatározott kategóriákba csoportosítás a dolgok tulajdonságai alapján
3. indukció Ismeretlen általános igazságok (szabályok) kikövetkeztetése megfigyelt vagy elemzés útján megtalált alapelvek nyomán
4. dedukció Ismeretlen következtetések és feltételek (kikötések) kikövetkeztetése megadott alapelvek és általános igazságok alapján
5. hibaelemzés Saját vagy más munkájában, gondolkodásában hibák feltárása és megnevezése.
6. érvek megfogalmazása Érvrendszer felállítása vagy érvek, bizonyítékok felsorakoztatása az értékelés során.
7. absztrakció Az információ általános mintázatának vagy bizonyos sémáknak a felismerése és kifejezése (megfogalmazása).
8. szempontok elemzése Adott témával kapcsolatos személyes nézőpontok, álláspontok azonosítása és kifejezése.

A webquest jól keverhető kerettörténet vagy felfedeztető tanulás módszerekkel. Az Urban Science projektben mutatunk ezekre példát.

Különösen jó áttekintést ad az alábbi honlap: http://webquest.org/

Szívesen készítettem webquesteket az alábbi oldalon is: https://questgarden.com/

 

Réti Mónika

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.