5E-modell a gyakorlatban

Ebben a posztban olyan kapaszkodót kínálunk, amely azt mutatja meg, hogyan alkalmazható az 5E-modell a gyakorlatban.

Mielőtt ezeket a receptkönyvszerű ajánlásokat közzétenném, hadd hangsúlyozzam, hogy ezek valóban mindössze ajánlások.  Elsősorban arra szolgálnak, hogy a felfedeztető tanulásban kezdő, az ilyen foglalkozások vezetésében, tervezésében még járatlan pedagógusoknak fogódzót kínáljanak.  Az slő ilyen foglalkozások után  érzékelhető lesz, milyen módszerek testhezállók az adott pedagógus számára, melyik szakasz legyen hangsúlyosabb ahhoz, hogy a foglalkozás a csoport igényeit jobban szolgálja, hogyan illeszthető ez a modell a csoport vagy a pedagógus hagyományaihoz, szokásrendszeréhez, beállítódásaihoz.

Mindenekelőtt ismételjük át, mit jelent az 5E-modell.

A felfedeztető tanulás tanulási ciklusokból építkezik. Számos más modell létezik még a tanulási ciklus leírására: az 5E -modell talán azért ilyen népszerű, mert könnyen követhető, milyen lépések mire szolgálhatnak, és milyen tevékenységeken keresztül valósíthatók meg. Az alábbi táblázat ezt foglalja össze:

5E szakasz angol név a szakasz célja főbb tevékenységek (példa)
érdeklődés engaging kíváncsiság felkeltése, kérdések felvetése, a tanulok gondolatainak feltárása –miért fontos, miért/hogyan történt, ez, mit tudhatunk meg erről/ebből
  • szöveg feldolgozása
  • kép, filmrészlet megtekintése
  • szabad írás
  • grafikonelemzés
  • TTM (tudom/tudni akarom/lmegtanulom)
  • ötletroham
elköteleződés exploring segítő kérdések, motiváció megtartása, visszajelzések, mentorálás és konzultáció
  • megfigyelés
  • vizsgálódás
  • forrásfeldolgozás
  • kísérletezés
  • problémamegoldás
  • információgyűjtés (interjú is)
  • modellezés
 érv-gyűjtés explaining tények, adatok használata, tudományos bizonyítékok, tapasztalat alapján új koncepció megfogalmazása
  • elemzés és értelmezés
  • bizonyítékok, érvek gyűjtése
  • strukturált kérdésfeltevés
  • olvasás és megbeszélés
  • tanári magyarázat és tanulói reflexiók
  • gondolati műveletek: összehasonlítás, csoportosítás, hibaelemzés
elmélyülés elaborating együttműködés, feladatok kidolgozása, elemzés
  • döntéshozás
  • problémamegoldás
  • feladatmegoldás (elemzés, számítás, feldolgozás)
  • vizsgálódás, kísérletezés
  • gondolati műveletek: összehasonlítás, csoportosítás, hibaelemzés, alkalmazás, cáfolat
  • esetvizsgálat, diszkusszió
értékelés evaluating eredmények, összegzése, diszkusszió, absztrakció, alkalmazás köznapi helyzetekre, kapcsolat valós problémákkal
  • teszt
  • táblázat kitöltése
  • teljesítmény értékelés
  • naplóbejegyzés
  • elektronikus feljegyzések (wiki, blog)
  • fogalmi térkép
  • problémafa
  • portfólió
  • poszter
  • beszámoló
  • vita

Egy másik segédletet Linda Lacy dolgozott ki, eredetileg egyesült államokbeli biológiatanárok számára. Ez arra ad példákat, mit tehet a pedagógus és a tanuló a felfedeztető tanulás tanulási ciklusának egyes szakaszaiban azért, hogy a tanulási folyamat eredményes legyen.

Az 5E a tanuló illetve a tanár szemszögéből (Linda Lacy összeállítása alapján (Lacy, 2005))

5E tanuló tanár
érdeklődés

(engagement)

 

A háttértudás és előzetes tapasztalatok mozgósításával a tanuló kíváncsiságának felkeltése, amely a tanulás motivációját alapozza meg.

 

  • demonstrációs kísérletek
  • olvasás
  • szabad fogalmazás
  • ábra / grafikonelemzés
  • tudom/tudni akarom/ megtanulom táblázatos eszköz (TTM)
  • ötletroham
–       érdeklődik a téma iránt; és ennek révén olyan kérdéseket tesz fel illetve válaszol meg, mint például:

o    „Mit figyelhetünk meg ezen?”

o    „Miért történt ez?”

o    „Mit tudsz már erről?”

o    „Mit tudhatsz meg még erről?”

  • felkelti a tanulók érdeklődését
  • kérdéseket vet föl
  • olyan válaszokat fogalmaz, amelyek felfedik, mit tudnak már a tanulók a témáról, illetve mit gondolnak a témával kapcsolatban

 

nincs összhangban a modellel, ha a tanuló:

–       a helyes válaszra kérdez rá

–       „helyes választ” ad

–       ragaszkodik ahhoz, hogy válaszokat vagy magyarázatokat kapjon

–       egyetlen helyes megoldást keres

nincs összhangban a modellel, ha a tanár:

  • megmagyarázza a felvetéseket
  • definíciókat és válaszokat ad
  • következtetéseket von le
  • összegez
  • előad
elköteleződés

(exploration)

 

A kíváncsiság kielégítésére a természeti jelenségek magyarázatán, közvetlen instrukciókon, szöveges magyarázatokon keresztül háttértudás építése.

 

  • vizsgálat végzése
  • forráselemzés
  • gyűjtőmunka
  • problémamegoldás
  • modellalkotás
–       egyénileg vizsgálódik, magyarázatokat keres, hogy a választott témában az érdeklődésének megfelelő területtel ismerkedjen:

–       szabadon gondolkodik, de a tevékenység szabályait betartja

–       teszteli előzetes elképzeléseit, becsléseit, jóslatait és feltevéseit

–       új feltevéseket, jóslatokat fogalmaz meg

–       különböző változatokkal kísérletezik és ezeket társaival megvitatja

–       feljegyzéseket készít megfigyeléseiről és ötleteiről

–       nem ítélkezik

  • facilitátorként működik
  • bátorítja a tanulókat a minél önállóbb munkára
  • odafigyel a tanulókra, meghallgatja őket
  • a tanulók vizsgálódásait kérdésekkel tereli a téma irányába, ha szükséges
  • elegendő időt ad a tanulóknak ahhoz, hogy a feladatot megoldják

 

nincs összhangban a modellel, ha a tanuló:

–       passzív, mások dolgoznak és gondolkodnak helyette

–       csendben dolgozik, nem vagy alig beszél társaival (kivéve, ha érzéseket, ötleteket gyűjt)

–       játszadozik, céltalanul tevékenykedik

–       megáll egy lehetséges megoldásnál

 

nincs összhangban a modellel, ha a tanár:

  • válaszokat ad
  • megmondja vagy elmagyarázza a feladat megoldását
  • összegez
  • elmondja a tanulóknak, miért tévednek
  • olyan információkat vagy adatokat mond el a tanulóknak, amelyek közvetlenül megadják a probléma megoldását
  • lépésről lépésre vezeti a tanulókat a probléma vagy a kitűzött feladat megoldásában
érvgyűjtés

(explain)

 

A tanulók a problémával kapcsolatos jelenségekre magyarázatokat, a feltett kérdésekre válaszokat találnak. Elvont összefüggéseket vezetnek be és magyaráznak. Fogalmakat vezetnek be és az elméletekhez vagy jelenségekhez kapcsolódó megfelelő címkeként definiálva alkalmazzák azokat.

 

  • a tanulók elemeznek és magyarázatot keresnek
  • a feltevéseket bizonyítékokkal támasztják alá.
  • strukturált kérdésfeltevés
  • olvasás és megbeszélés
  • tanári magyarázat
  • gondolkodási készségeket fejlesztő tevékenységek: csoportosítás, összehasonlítás, hibaelemzés

 

 

–       számos információforrást használ, csoportos megbeszélésekkel és a tanári konzultáció segítségével finomítja a választott témával kapcsolatos fogalmakat és magyarázatokat

–       elmagyarázza a különféle megoldásokat és reflektál mások magyarázataira

–       kritikusan hallgatja mások magyarázatait

–       kérdéseket tesz föl mások magyarázataival kapcsolatosan

–       odafigyel a tanára által adott magyarázatokra, megpróbálja megérteni azokat

–       kapcsolatot keres korábbi tevékenységek eredményeivel

–       használja a megfigyelésekkel és magyarázatokkal kapcsolatos jegyzeteit

  • bátorítja a tanulókat, hogy ők magyarázzák az összefüggéseket és fogalmakat
  • bizonyítékokat, indoklást és a felvetések tisztázását kéri a tanulóktól
  • az új összefüggések magyarázatával a tanulók korábbi tapasztalataira épít
  • megadja a fogalmak, magyarázatok, összefüggések elvárt formáját

 

 

nincs összhangban a modellel:

–       „légből kapott” magyarázatokat talál, amelyek nem állnak kapcsolatban az előzetes tapasztalatokkal

–       oda nem illő tapasztalatokkal illetve fogalmakkal hozakodik elő

–       indoklás, bizonyítás vagy alátámasztás nélkül fogad el magyarázatokat

–       nem foglalkozik más lehetséges magyarázatokkal

nincs összhangban a modellel:

  • elfogadja az indoklás nélküli magyarázatokat
  • nem kérdez bele a tanulók magyarázataiba
  • a témához nem kapcsolódó fogalmakat vezet be vagy nem megfelelő készségeket fejleszt

 

elmélyülés

(expand/extend/elaborate)

 

A tanulók felfedezik, hogyan bővíthető eddig megszerzett és hogyan alkalmazható újonnan szerzett tudásuk különféle helyzetekben. Lehetőség szerint kapcsolatokat keresnek más tématerületekkel is. A feltevéseket, elképzeléseket még alaposabban megvizsgálják és további összefüggéseket tárnak föl. A tanítási egység (óra) zárásának előkészítése és annak ellenőrzése, mit és mennyire értettek meg tanulók, különösen fontos ezen a ponton.

 

  • problémamegoldás
  • döntéshozatal
  • gondolkodást fejlesztő tevékenységek: összehasonlítás, csoportosítás, alkalmazás
–       új címkéket, definíciókat, magyarázatokat és készségeket alkalmaz új, mégis az előzőekhez hasonló helyzetekben

–       az előzetes információk felhasználásával kérdéseket tesz föl, megoldásokat javasol, döntéseket hoz és kísérleteket / vizsgálatokat tervez

–       a megfelelő tények / bizonyítékok alapján következtetéseket von le

–       feljegyzi megfigyeléseit és magyarázatait

–       meggyőződik róla, hogy társai is értik-e gondolatait

–       kapcsolatokat talál a konkrét téma és más tartalmi területek között

–       az eredeti témát tágabb kontextusban is képes értelmezni

–       kapcsolatokat talál a valós helyzetek és a konkrét téma között

  • elvárja, hogy a tanulók alkalmazzák az előzetesen megtanult szaknyelvi kifejezéseket, a megfelelő fogalmakat és magyarázatokat
  • bátorítja a tanulókat, hogy új helyzetekben is próbálják ki és alkalmazzák az összefüggéseket, fogalmakat és készségeket
  • emlékezteti a tanulókat a meglévő adatokra, bizonyítékokra, olyan kérdések feltevésével, mint például:

o   Mit az, amit tudtok már?

o   Miért gondoljátok, hogy…?

  • keresi a lehetőséget, hogy a konkrét témát más témákhoz, fogalmakhoz, témakörökhöz kösse
  • tisztázó kérdésekkel segíti, hogy a tanulók felismerjék a konkrét téma és más tématerületek közötti kapcsolatokat
nincs összhangban a modellel:

–       céltalanul tevékenykedik, játszogat

–       nem veszi figyelembe az előzetes információkat, bizonyítékokat

–       „légből kapott” következtetésekre jut

–       a megbeszélés, indoklás során kizárólag a tanártól hallott címkéket alkalmazza

nincs összhangban a modellel:

  • kizárólagos válaszokat ad
  • közli a tanulókkal, hogy tévednek
  • előad
  • lépésről lépésre vezeti rá a tanulókat a megoldásra
  • elmagyarázza, hogyan kell feladatokat vagy problémákat megoldani
értékelés

(evaluation)

 

A tanulók tudásbeli gyarapodásának, készség-fejlődésének értékelése.

 

  •  a fenti oszlopok tartalma közül bármelyik elem
  • pontozóeszköz vagy értékelő táblázat kidolgozása
  • teszt vagy mérőlap (zárt végű feleletválasztós kérdések, önálló feleletalkotás, nyitott végű kérdések)
  • teljesítményértékelés
  • produktum elkészítése (előzetes elvárások tisztázása alapján)
  • tanulói tevékenységnapló
  • fogalmi térkép
  • portfólió

 

 

 

–       nyílt végű kérdésekre válaszol, a megfigyelések, adatok, tények, és előzőleg elfogadott magyarázatok felhasználásával

–       megérti a fogalmakat illetve fejlődnek készségei, gyarapodik tudása

–       értékeli saját fejlődését, reflektál tudásának gyarapodására

–       különböző módon értékeli a téma kapcsán nyert tudását

 

·         megfigyeli, hogyan alkalmazzák a tanulók új tudásukat és készségeiket

  • értékeli a tanulók tudását és készségeit
  • olyan jeleket, bizonyítékokat keres, amelyek alapján alátámasztható, hogy a tanulók gondolkodása, viselkedése megváltozott
  • engedi, hogy a tanulók maguk is értékeljék saját tanulási folyamatukat illetve a csoport együttműködésének folyamatát
  • olyan nyílt végű kérdéseket tesz fel, mint például:

o   Mivel bizonyítanád, hogy… ?

o   Mit tudsz arról, hogy… ?

o   Hogyan magyaráznád, hogy… ?

nincs összhangban a modellel:

–       a tények vagy előzetesen elfogadott magyarázatok alkalmazása nélkül jut következtetésekre

–       csak igen/nem válaszokat ad

–       csak memorizált (bemagolt) magyarázatokat vagy válaszokat ad

–       nem tudja saját szavaival megfelelően kifejezni magát

–       új, a feldolgozott témához nem kapcsolódó témákat vet föl

nincs összhangban a modellel:

  • a szerzett szókincsre, fogalmakra, egyes szakszavakra és tényekre vagy adatokra kérdez rá, az összefüggések feltárása nélkül
  • új fogalmakat, összefüggéseket vezet be
  • bizonytalan, feszült légkört teremt
  • olyan nyitott vitát, megbeszélést kezdeményez vagy enged, amely a tanult fogalmakhoz és készségekhez nem kapcsolódik

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.