A felfedeztető tanulásról

A felfedeztető tanulás (inquiry-based learning, IBL) keretrendszeréről kötetek százai, tanulmányok ezrei jelentek meg. Nem célunk ezek tartalmának elemzése vagy kritikája, csupán néhány olyan alapvetést szeretnénk itt kiemelni, amelyet projektünkben használni kívánunk.

A felfedeztető tanulás az aktív tanulás (kutatások által alátámasztott módon) leginkább eredményesnek tartott formája, amelynek lényegét az alábbi idézet fogalmazza meg számunkra: „A felfedezés a tananyag és a tanuló találkozásában valósul meg.” (forrás: Saul, Reardon, 1996. p. 7)

A felfedeztető tanulás arra épít, hogy a tanuló kérdéseket tesz fel, amelyekre vizsgálatok révén, a megismert tények nyomán válaszol, és eredményeit társaival megosztja, megvitatja, indokolja. A pedagógus a folyamatban a tanuló (meglévő, vagy újra felébresztett) természetes kíváncsiságra épít, olyan problémákat (tágabb kérdéseket) vetve fel, amelyek nyomán a tanulók motiválttá válnak saját kérdéseik megfogalmazására, és elköteleződnek arra, hogy ezekre válaszokat, megoldásokat keressenek. Megfigyelték, hogy azokra a kérdésekre, amelyek személyesen is érintenek bennünket (vagy mert valamilyen élethelyzetére, tapasztalatára vonatkoznak), szívesebben keresünk választ, akár több munkát is befektetve annak megtalálásába, és az így elsajátított tartalmak tartósabban rögzülnek memóriánkban, ráadásul pedig valós élethelyzetekben könnyebben előhívhatók.

A koncepció lényege tehát, hogy lehetőleg a tanuló által felvetett kérdésekre, problémákra épülő tevékenységek adják a tanítási ciklus alapját. De magát a folyamatot is a tanuló irányítja, ő a felelőse az ott elvégzendő munkának. A fő cél a tanuló gondolkodásának és reflektív készségeinek fejlesztése. Ennek érdekében a tanulót helyzetbe kell hozni, és képessé kell tenni arra, hogy önmaga irányítsa a tanulást (empowerment). Eközben a tanár állandó támogatást (scaffolding) biztosít számára, úgymond tereli a folyamatot.

A felfedeztető tanulás során a pedagógus olyan, lehetőleg autentikus problémahelyzet megoldását igénylő szituációkat alakít ki, amelyekben a tanuló aktívan vesz részt. Az aktivitás formái lehetnek: a probléma felvetése, az azzal kapcsolatos információ-gyűjtés, vizsgálódás, az alternatívák értékelése, kísérletek tervezése, modellalkotás, érvelés és a társakkal való vita. A folyamat során végig a tanuló az aktív szereplő: kérdéseket tesz fel, cselekvési tervet készít, értékeli a válaszait. A tanár szerepkörében a segítő értékelésnek és a motiváció erősítésének különösen nagy jelentősége van.

Moduljaink fő célkitűzése, hogy a tanulók természettudományos érdeklődését megtartsa, újra felkeltse vagy fokozza, miközben a fenntarthatóság iránti elköteleződésüket megalapozza, megtartja vagy növeli. Segítse elő olyan befogadó tanulási környezetek kialakítását, amelyek minden tanulónak esélyt adnak a hétköznapi életben használható, bővíthető, és akár a pályaorientációt is meghatározó természettudományos tudás megszerzésére, valamint a készségek és kompetenciák fejlesztésére.

IMG_8985

A felfedeztető tanulás keretrendszere alapvetően négy területet ölel körül, amelyek akár egyetlen tanulási ciklusban, akár egy-egy tevékenységsorban is megjelenhetnek:

  • problémaközpontú tevékenységek – gyakran nem az egyetlen helyes válasz megtalálása, hanem a kérdéskör vagy jelenség komplex rendszerének feltárása a cél
  • vizsgálódások, kísérletek, információ gyűjtését (és tapasztalatok szerzését) szolgáló tevékenységek – ezek esetenként egy-egy tanári demonstráció értelmezését is jelenthetik, de inkább tanulói munkára utalnak
  • önszabályozó tanulási ciklusok, a tanulói autonómia támogatása
  • érvelés, vita, illetve az eredmények bemutatása, kommunikáció

A felfedeztető tanulás keretrendszere tanulási ciklusokban gondolkodik. Az egyes ciklusok úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a pedagógus az előző ciklusok értékelésének nyomán újrafogalmazza céljait. Ezáltal a cselekvés és a reflexió váltakozó ritmusa jellemzi a felfedeztető tanulást a pedagógusok szemszögéből vizsgálva. A felfedeztető tanulás általunk alkalmazott modelljét a szakirodalom (Rodger Bybee nyomán) 5E-modellnek nevezi.

A modell elnevezésében az öt „E” a felfedeztető folyamat mint tanulási ciklus öt fontos állomását jelenti:

  1. az érdeklődés felkeltését
  2. a feladat iránti elköteleződést (miután feltártuk a problémát, a jelenség magyarázata során a vizsgálatainkból, az összegyűjtött adatokból, információkból, megfigyelésekből kiindulva érveket fogalmazunk meg állításaink alátámasztása érdekében)
  3. az érvgyűjtést, azaz érveink és bizonyítékaink rendszerezését
  4. az elmélyülést, vagyis a feladat gondos kimunkálását, a probléma megoldását lehetővé tevő rendszeres munkát
  5. végül az eredmények és a munkafolyamat értékelését és ennek kommunikációját.

5E

Az öt állomás egymást követve, de minden állomáson az értékeléssel és az érdeklődés fenntartásával szorosan összefonódva alkotja a tanulási ciklust. Az ötödik, “értékelő” állomás végül ájabb ciklus kezdetéhez vezet: ez a felmerült újabb kérdések, problémák, eredmények, tanulási igények alapján szerveződik.

Az 5E modell működéséről további posztban lehet olvasni.

A felfedeztető tanulás nem egyetlen egységes módszer, hanem inkább egy keretrendszer, amely meghatározza azt, hogy a pedagógus hogyan tervez tanulási környezeteket. Egyúttal egy olyan viszonyrendszert vázol, ahol a tanuló a tanórai tevékenység aktív szereplője, míg a pedagógus a tervezés-előkészítés és az értékelés során kap látványos szerepet, a tanóra során pedig inkább a folyamatokat segíti, a tevékenységeket tartja mederben, de ismeretközlő, közvetlen irányító szerepe háttérbe szorul. A felfedeztető tanulás számos módszerrel eredményesen valósítható meg. A problémaalapú tanulás, a kutatásalapú tanulás, a dizájnalapú tanulás, a projektmódszer, a komplex instrukció, valamint számos kooperatív technika jól segíti a felfedeztető tanulás-tanítás gyakorlatát.

Az Urban Science projektben arra teszünk kísérletet, hogy a felfedezető tanulás munkaformáit a kerettörténet módszerrel ötvözve alkalmazzuk.

 

Réti Mónika

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.